A legtöbb ember számára az "alvás" szó egyet jelent a nyugalommal és a pihenéssel egy hosszú nap után. Valójában ebben a tudattalan módban a test sok változáson megy keresztül. Gondosan ártalmatlanítja az elszenvedett károkat, és folyamatos válogatással, átépítéssel, felújítással készül az új napra. Ezért minden alkalommal, amikor „más emberre” ébredsz, gondolj arra, mennyire közel áll ez a kifejezés az igazsághoz.
10. Emlékek megőrzése
Az emberek nyugtalan lények. Folyamatosan megyünk valahova, csinálunk valamit és kommunikálunk valakivel, egyúttal elhalasztjuk az emlékeket. De a fájl használhatatlan, ha nem található. Az eltömődött asztali számítógép összes felhasználója tudja ezt.
Alvás közben az agy reprodukál, katalogizál és elhalasztja az eseményeket megőrzés céljából, eldobva minden feleslegeset. A hosszú távú emlékek megőrzése kritikus szerepet játszik az ember normális működésének képességében. A hosszú távú memória alapvetően korlátlan, így a fényes pillanatok biztosan évekig veled maradnak.
Néha könnyebben idézünk fel gyerekkori jeleneteket, mint az elmúlt hét eseményeit. Ezek a memória trükkjei, amelyek a leghasznosabb információk megtanulásáért és megőrzéséért felelősek. Fő tevékenysége a lassú hullámú alvás mély fázisában jelentkezik, ami összemérhető a nappali agyi aktivitás állapotával. Abban a pillanatban, amikor a tudat nyugalomba megy, az agy bekapcsolja a legfontosabb életemlékek stabilizálási módját, hogy szükség esetén gyorsan újrateremtse azokat.
9. A hőmérséklet és a vérnyomás csökkenése
Lefekvés előtt fél órával a szervezet csökkenti a testhőmérsékletet. Ez azért történik, hogy csökkentse az anyagcserét, hogy elkerülje az éjszakai éhséget. Ennek eredményeként a szívverés lelassul és a vérnyomás csökken. A hőmérséklet is 35,6 Celsius-fokra csökken, ami már csak 1 fok választja el a hipotermiától. Alvás közben nincs esély megfagyni, mivel a szervezetnek kevesebb energiára van szüksége.
Ébredés után a nyomás és a pulzusszám gyorsított ütemben áll helyre, hogy megfeleljen az elhasznált energia szintjének. Igaz, rövid távú egyensúlyhiány lép fel, ami ködös gondolkodáshoz és tehetetlenséghez vezet - tipikus tünetek az ébredés után.
8. Bénulás
Emlékszel a rémálmakra, amelyek során nem tudsz futni, sikoltozni vagy mozogni? Tehát ez a jelenség ("alvási bénulás"), bár félelmetes, de teljesen természetes. Alvás közben az agy blokkolja a neurotranszmittereket és az izomreceptorokat, ezáltal hatékonyan megbénítja az egész testet. Néha ez elalvás vagy ébredés közben történik, amikor a tudat tiszta, és nincs lehetőség mozogni.
Hátborzongató volta miatt ez az állapot sok mítosz és legenda alapjává vált, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak a hallucinációk jelenségeihez. Ezekben a mozgásképtelenné vált embereket démonok vagy hasonló mitikus szörnyek keresik fel (az angolszász legendák szereplőitől a kínai folklór lényeiig).
7. Nyújtás
Napközben a gravitációs erő és a csigolyák összenyomása miatt a gerinc nyomás alatt áll. Emiatt a porckorongból a folyadék kiszorul, és a növekedés estére körülbelül 1 cm-rel csökken. És amikor a hát hanyatt van, a folyadék visszatér, ismételten növelve a növekedést ugyanazzal a mutatóval.
Bár az 1 cm-es különbség nem nagy, a terheléstől való megszabadulás lehetővé teszi az alvás közbeni növekedést is. Valójában a növekedés csak alvás közben lehetséges. Ennek oka a gerinc nyomásának felszabadulása és a növekedési hormonok túlnyomórészt éjszakai termelése.
6. Alvajárás
Nem mindenki szenved tőle, de a lakosság csaknem egyharmada életében legalább egyszer tapasztalta ezt a betegséget. Technikailag az alvajárás alvászavar, amikor az agy az eszméletvesztés határán nehéz feladatokat hajt végre, például felkel az ágyból, kimegy a konyhába, sőt még vezet is.
Az alvajárás riasztó jelenség, de meglehetősen gyakori, különösen a gyermekek körében. Az alvajárók barátai, szülei és szobatársai minden bizarr tevékenység (például főzés) során felfigyelnek kábult és zavarodott állapotukra, és csak azok elvégzése után térhetnek vissza az ágyba.
A tudósok még mindig nem tudják biztosan, hogy az emberek milyen konkrét okból vándorolnak álmukban. Egyes kísérletek kimutatták, hogy a genetika lehet a hibás. Az alvajárás gyakran fordul elő lassú hullámú alvás közben, amikor az agy feldolgozza a napközben kapott emlékeket.
Ez megmagyarázhatja az alvajárók rövid távú memóriahibáit. Amikor reggel felébrednek, egy percre sem emlékeznek éjszakai kalandjaikból.
5. Görcsök
Amikor elalszunk, a test megrándul. Mindig. Mint fentebb említettük, alvás közben a test gyakran lebénul, így álmok közben nem mozdulunk a valóságban. De van egy pillanat, amikor nem alszunk és nem vagyunk ébren.
Olyan ez, mint egy hipnotikus álom. Úgy gondolják, hogy ez az az idő, amikor késleltetjük a „relax” jel elküldését az agyból az idegrendszerbe. Hogy ez pontosan hogyan működik, nem teljesen érthető. Egyes tudósok úgy vélik, hogy ez egy primitív reflex maradványa, amely félreértelmezi az elalvást, mint egy fáról való hirtelen leszállást.
Az októl függetlenül a hipnotikus alvás a legösszetettebb tudattalan folyamatok másik bizonyítéka. Megtapasztaljuk őket, miközben ténylegesen ébren vagyunk. Néha olyan erős lehet, hogy ébredéshez vezet.
4. Az agy több energiát használ fel
Az ébrenlét során termelt energia nagy része (körülbelül 80%) a fizikai aktivitáshoz, a légzéshez és a beszédhez kapcsolódik. Alvás közben ezeket a műveleteket nem hajtják végre, így a felesleges energia közvetlenül az agyba kerül.
Ez azt jelenti, hogy az agy még több energiát fogyaszt az alvás bizonyos szakaszaiban, mint a nappali tevékenység során. Az alvás az agy teljes ideje, egyfajta szabadidő, melynek során rendbe hozza azokat a folyamatokat, amelyek lehetővé teszik napközben energiaigényes feladatok elvégzését, nehéz döntések meghozatalát.
3. Fogyás
Felébredtél már álmodból gyötrő szomjúsággal? Ennek oka körülbelül 0,5 liter víz éjszakai elpárolgása. A tüdőben a levegő meglehetősen meleg (kb. 36,7 Celsius fok) és párás. Az átlagos szobahőmérséklet 36,7 Celsius-fok alatt van, így a belélegzett hideg levegő zsugorítja a tüdőt és kiszívja a nedvességet a testből. Egy lélegzetvétel során körülbelül 0,02 g vizet veszítünk. Körülbelül fél liter jön ki egész éjszaka.
A szénnek hasonló, de kevésbé drámai hatása van. Mindenki tudja, hogy oxigént (2 atom) és szén-dioxidot (3 atom) lélegzünk be. Ha légzés közben 1 atommal több jön ki, mint amennyi bekerül, akkor a tömeg csökken.
Ennek eredményeként körülbelül 0,7 kg tömeg tűnik el minden éjszakai pihenés során. Ugyanezek a folyamatok zajlanak le nappal is, de a szenet és a nedvességet italok és ételek pótolják.
2. Az agy tisztítása
Az ébrenlét során méreganyagok és egyéb salakanyagok rakódnak le a test és az agy sejtjeiben. A test lefekvés előtt leáll, és az agy elkezd működni. Lényegében megnyit egy szelepet, amely lehetővé teszi, hogy a gerincvelői folyadék a csigolya régióiból az agyba áramoljon, hogy megtisztítsa a testet és méregtelenítse a méreganyagokat.
Ez a folyamat egy összetettebb ciklus része. Ezt a ciklust sejtlégzésnek nevezik. Ez egy olyan reakciósorozat, amely javítja a sejtek azon képességét, hogy energiát nyerjenek vissza a táplálékból, és fenntartsák a szervezet egészének működőképességét. Az alvás során felszabaduló toxinok ennek a folyamatnak a maradványhatásai.
Bár ez a tisztítás az egész testben teljes, hatásai leginkább az agy azon területén mutatkoznak meg, ahol a nem megfelelő alvás hatásait észlelik. Az agyi elzáródás a hosszan tartó és egészséges alvás utáni undorító hangulat egyik fő oka.
1. Álmok
Lehetetlen nem beszélni az álmokról, amelyek minden ember életének szerves részét képezik. De a tudósok még jelen pillanatban sem tudják igazán megmagyarázni ezt a jelenséget. Tehát a „Miért álmodunk” kérdés továbbra is megválaszolatlan marad.
Ha megpróbál emlékezni az álmok cselekményeire, akkor azok egyenesen valószínűtlennek tűnnek. Az agy minden este egy képzeletbeli világot alkot, amely csak a fejben van, de mi egészen valóságosnak érzékeljük. Ébredéskor ennek a képzeletbeli valóságnak szinte minden nyoma eltűnik. Furcsán hangzik, de az álmokat magától értetődőnek tekintik, ami hasonlít a fogmosáshoz vagy a munkába járáshoz.
Bár az álmok valódi jelentése még mindig rejtély, a hozzájuk kapcsolódó folyamatok továbbra is egyértelműek: a hosszú távú memória erősítése, az agyi méreganyagok eltávolítása, az aktivitási tulajdonságok növelése stb.
De ez a kérdés nem új keletű. Az álmok valódi célja évezredek óta az emberi megszállottság tárgya, amint azt az ókori görögök és egyiptomiak írásai is bizonyítják. A meglévő haladás és technikai felszereltség ellenére a titokzatos jelenség eredetére vonatkozó elméletek elméletek maradnak.
Ajánlott megnézni
:
Áttekintés a tíz legfurcsább jelenségről, amely megtörténhet az emberrel, amikor alszik:
