A szupervulkán egy aktív vulkán, amelynek kitörése vulkáni anyagokat olvadt kövek, forró gázok és hamu formájában 1000 km³ sugarú körben szórhat szét. Ez ezerszer több, mint a modern történelem legnagyobb vulkánkitörése. Szupervulkánok akkor jönnek létre, amikor jelentős tömegű erősen felhevült magma emelkedik ki a föld belsejéből, de nem töri át a kérget, és a föld alatt hatalmas, több kilométeres nagynyomású tározó jön létre. Idővel a nyomás emelkedik, egy nagy magma tározó növekszik, amíg egy szuperkitörés meg nem kezdődik.
Ilyen kitörések már előfordultak, és hamarosan ismét megismétlődnek. Az adatok szerint körülbelül 50 000-60 000 év múlva történik ilyen kitörés a bolygón, utoljára Indonéziában 74 000 éve. Mára 40 szupervulkánt fedeztek fel, amelyek közül hét még mindig aktív. Még a modern technológiával sem tudjuk megakadályozni ezeknek a vulkánoknak a kitörését, a legjobb, amit tehetünk, ha kutatjuk őket, tanulmányozzuk őket, amennyire csak tudjuk, és felkészülünk a következményekre. Tekintse meg a 10 legnagyobb természeti katasztrófa a Föld történetében című cikket.
10. Szupervulkán apokaliptikus kitörése
Néhány helyes részletet azonnal meg kell jegyezni. Kezdetnek viszonylag keveset tudunk a vulkánok kialakulásáról, és még kevésbé arról, hogy miért törnek ki. A legújabb geológiai tanulmányok azonban kimutatták, hogy a szupervulkánok nem olyanok, mint a közönséges vulkánok, különösen, ha kitörésről beszélünk. Ha egy közönséges vulkánt beindít egy belső mechanizmus, amelyben a magma nyomása egy bizonyos ideig növekszik, és a végén áttöri a felszínt, akkor a szupervulkán a földkéregből indul ki, amely egy bizonyos ideig instabillá válik. hatalmas üreg magmával, repedések és hibák jelennek meg. Ezeken a hasadékokon keresztül a láva visszafordíthatatlan láncreakciót válthat ki, ami pusztító és elkerülhetetlen robbanáshoz vezethet, amely elpusztíthatja a bolygó életének nagy részét. Emiatt még nehezebb megjósolni, mikor fog kitörni a szupervulkán.
Az ókorban egy ilyen kitörés a dinoszauruszok kihalása körül történt. A kitörés egybeesett egy másik kataklizmával (egy meteor, amely 65 millió éve repült a Yucatán-félszigetre), amelynek helyét ma Közép-Indiában Deccan-csapdaként ismerik, és egyben grandiózus kitörés is történt.... Az egyik legnagyobb vulkáni képződmény csaknem 30 000 évvel India előtt jelent meg.nekiment»Ázsiába. Jelenleg a vulkán több mint 1980 méteres egyenes bazaltlávafolyamból áll, amely körülbelül 320 ezer területet fed le. Megállapították, hogy az eredeti terület háromszor nagyobb volt, de a tektonikus lemezek eróziója miatt csökkent. A vulkáni anyag térfogata jelenleg nagyjából 512 köbkilométer, szemben a Szent Ilona 1980-as kitörésével, amely körülbelül egy köbkilométer lávát szórt szét.
Ennél is nagyobb és pusztítóbb incidens történt 235 millió évvel ezelőtt a mai Szibéria területén, ami a "nagy" kihalást okozta, amikor a Föld lakosságának 75%-a és a tengeri élőlények 95%-a eltűnt. De az elmúlt 300 millió év legnagyobb vulkánkitörése 125 millió évvel ezelőtt kezdődött a víz alatt. Egy 30,6 kilométer vastag és 1 942 500 négyzetkilométeres (a Föld felszínének 1%-a) fennsíkot alkotott, amelyet Ontong Jávának neveznek, és a Csendes-óceánban, a Salamon-szigetek északi részén található. A kitörés során körülbelül 100 millió km³ magma szabadult fel, és 100-szor erősebb volt, mint a Szent Ilona kitörése. Érdekelheti a 10 szomorú tény a Föld jövőjéről című cikk.
9. Pokoli piroklasztikus áramlások, amelyek hamarosan következnek
Közvetlenül a kitörés után ugyanaz a, ha nem több, pusztító jelenség kezdődik. Ez egy piroklasztikus áramlás, amely azonnal hatalmas számú embert pusztított el Pompejiben 79-ben, a Vezúv kitörése során. A vulkán kitörésekor a kráter felett kialakuló kitörési oszlopon kívül egy másik, veszélyesebb hamufelhő is felemelkedik, és hihetetlenül nagy sebességgel (akár 724 kilométer/órás sebességgel) folyik le a lejtőkön minden irányba. Ez a szilárd és félszilárd kőzetekből, hamuból és kísértetiesen forró, táguló gázokból álló forrásban lévő anyag, amely lavinaszerűen működik. Bármi, ami belép a patakba, azonnal elpusztul, mivel a hőmérséklet eléri a 982 Celsius-fokot. Ha ezen piroklasztikus áramlások egyikének közepén találja magát, akkor egyáltalán nincs hová futnia, és nincs hová elbújnia. A gázok annyira mérgezőek, hogy szinte azonnal tönkreteszik a tüdőt, és a szövetekben lévő folyadék egyszerűen elpárolog.
A szupervulkán piroklasztikus áramlásaiban a hamu olyan forró, hogy amint megérinti a talajt, lávává válik. Ez ahhoz a tényhez vezet, hogy a magmaáramlás több száz kilométerre magától a vulkántól ömlik ki. Egy ilyen lavina rendkívül nagy sebessége miatt olyan jelenség kezdődik, mint a viszkózus felmelegedés. Alapvetően a szilárd vulkáni kőzetek levegőben lévő mozgási ereje hozzáadódik az általános hőmérsékletükhöz, ami még melegebbé teszi őket, és lávává változtatja őket a levegőben. A közelben lévő összes élőlény, amely nem került bele a tőlük elszáguldó, izzó hurrikánba, elpusztul a leállt piroklasztikus áramlás által termelt mérgező gázoktól. A patak által borított területet akár 213 méter magas romok borítják majd.
8. Jön a vulkáni tél!
Most már hajlamos lehet azt hinni, hogy bár a szupervulkánok hatalmasak és halálosak, helyi szinten pusztítást fognak végezni. De ez messze van az igazságtól. A mai felfogás szerint a vulkán pusztítása olvadt kőzet, amely mindent elnyel, ami útjába kerül, erősebb pusztítás történik a levegőben. A szupervulkán kitörésének oszlopa akár 24 kilométeres magasságba is emelkedhet, a szél által kifújt hamu pedig hosszú évekre beboríthatja az eget. A mérgező gázok reakciója a sztratoszférában megy végbe, ami megvédi az alsó légkört a napsugárzástól és a hirtelen lehűléstől. Az eredmény egy vulkáni tél, valamint más jelenségek, például a savas esők, amelyek az egész bolygót fenyegethetik, megzavarják a természetes körforgást, és elpusztítják a növényzetet, amelytől más fajok, például az emberek függenek.
Csak néhány nappal a kitörés után az ég sötét és halálos lesz, a radioaktív csapadék pedig 2816 kilométerre esik a vulkántól. 800 kilométeres körzetben a hamu 1 méteres mélységben is leülepedhet. Ezen a zónán belül lehetetlen lesz a mozgás, az utak láthatatlanok lesznek, a légiforgalom leáll, az utcán lévők pedig nem látják, merre menjenek, és nagy valószínűséggel megfulladnak. A nedves hamu tönkreteszi a tetőket, a rövidzárlatok áramtalanítják a vezetékeket, eltömítik az autók motorjait, és károsítják a tározókat. Az atomerőműveket le kell zárni, és kezdődhet a törvénytelenség.
A hamufelhő területén élőknek maszkra és gázálarcra lesz szükségük. A vulkán hamuja ugyanis apró darabokra tört szikla, amely egy perc alatt szaggatott szélű üvegszilánkokká változott. Finom por formájában a hamu könnyen behatol a tüdőbe, a ritka betegség, akromegália következtében az emberek és az állatok lassú és fájdalmas halált szenvedhetnek. A tüdő nem megfelelő működése miatt a csontrendszer kicsúszik az irányítás alól, gyorsan új csontok jelennek meg a régi csontok tetején. Ez a hatás akár több ezer kilométerrel távolabb élőket is érint, és már egy hónappal a kitörés után.
A Yellowstone utolsó, 640 ezer évvel ezelőtti kitörésének szimulációja azt mutatta, hogy finom hamu- és porfelhő borította 18 hónapig az északi féltekét, és az egész bolygó hőmérséklete 10 Celsius-fokkal csökkent. Ennek eredményeként a jég gyorsan megfagyott az Északi-sarkon, és még több naphőt tükrözött vissza. Ez a csapadék mennyiségének drámai csökkenéséhez vezetett, és több szén-dioxid raktározódik az óceánokban és a talajban. Mindezek a tényezők a biológiai termelékenység csökkenéséhez vezetnek, egyes területeken az élelmiszer-ellátás csak néhány hétre lesz elegendő. Az elemzés szerint több mint 20 évbe telt, mire a bolygó visszaállt az incidens előtti állapotba. Ha egy kitörés és piroklasztikus áramlás több millió embert ölhet meg (helytől függően), akkor a közelgő vulkáni tél valószínűleg milliárdokat fog megölni bolygónkon.
7. Kaldera Aira, Kyushu, Japán
Most, hogy van egy ötlete a szupervulkánról és pusztító erejéről, beszéljünk hét ilyen aktív vulkánról, amelyek korunkban ismertek. Az első a Kaldera Aira, amely Japán déli részén található Kyushu szigetén. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a Kagoshima-öböl északi részén található Sakurajima vulkán minden közönséges vulkánhoz hasonlít. Bár 1955 óta szinte folyamatosan tört ki, és fenyegeti a szomszédos Kagosimát (500 000 lakosú), Sakurajima nem igazán tűnik ki a Csendes-óceáni vulkáni tűzgyűrűt alkotó vulkánok sokaságából.
Ez a benyomás meglehetősen félrevezető, mivel Sakurajima csak egy kis része egy nagyobb és veszélyesebb vulkánnak. Az első bizonyíték, hogy egy szigeten van az öböl közepén. Mert a Kagoshima-öböl valójában a szomorú történelméről ismert Caldera Aira. A kaldera különbözik a vulkán kráterétől, egy hatalmas mélyedés a földben, amely egy szupervulkán előző kitörése után alakult ki. Amint a magma medence kiürült, a föld magasabbra került, leülepedett és részben kitöltötte a megmaradt lyukat.
Ez a kaldera elsősorban egy 22 000 évvel ezelőtti nagy kitörés után alakult ki, Sakurajima 9000 év után kezdett növekedni. Most a vulkán egyszerűen a nagyobb, 388 négyzetkilométeres kaldera szellőzőjeként működik, amelyen található. Az utolsó kitörés során a vulkán körülbelül 58 km³ vulkáni anyagot tört ki.
Japán tudósok úgy vélik, hogy 1% esély van arra, hogy a következő 100 éven belül egy elég nagy vulkánkitörés következzen be, amely teljesen elpusztíthatja az országot.... Ha figyelembe vesszük a Kagoshima-öböl környékén előforduló napi rengéseket, a Caldera Aira az elsők között van ezen a listán. Ha a kitörés ma történne, a magma- és piroklasztikus áramlások, valamint a hamufelhők egy 5 millió lakosú területet boríthatnak be. A fennmaradó 120 millió embert, Japán teljes lakosságának többségét súlyosan érinti a hamukihullás.
6. Taupo Caldera, Északi-sziget, Új-Zéland
A Taupo szupervulkán a Föld egyik legszebb területe alatt található. Az Új-Zéland északi szigetén található kalderát az ország legnagyobb tava, a Taupo borítja. Ez a vulkán 300 000 évvel ezelőtt kezdett kialakulni, a kaldera pedig Kr.e. 25 körül kezdte meg a létezését. e., Oruanui kitörése után. Ennek során körülbelül 1200 km³ vulkáni anyag került a felszínre. Jelenleg a magmaüreg 8 kilométerrel a föld alatt található, és az elmúlt 5000 év legnagyobb kitöréseiért felelős.
Az utolsó nagyszabású kitörés a Taupo-tónál i.sz. 200 körül történt. Khoromatanga zátonyai közelében lévő lyukakból (most elöntött). A kitörésből származó csóva elérte a 48 kilométeres magasságot, pontosan a sztratoszférába. A kezdődő piroklasztikus áramlások 88 kilométeres körzetben elnyelték a környéket. Amikor a Kaimanava-hegység néhány perc alatt 1,6 kilométerre nőtt, ez lett az emberiség történetének legnagyobb ilyen jellegű jelensége. A tó torkolatánál elzáródott, a víz szintje 34 méterrel emelkedett. Ez a természetes gát végül hatalmas árvízzel tört ki, aminek a következményeit több mint 200 kilométeren át lehetett látni sziklák és elöntött erdők között. Valószínűleg a kitörés volt az oka az ókori rómaiak és kínaiak által említett vörös naplementéknek.
5. Caldera Toba, Szumátra, Indonézia
Az indonéziai Toba-kaldera az elmúlt 2 millió év legnagyobb vulkánkitöréséért felelős. Ez egyben a legnagyobb is, 29 x 97 kilométeres, összterülete több mint 2590 km². Ez a kaldera nagy valószínűséggel a körülbelül 840 700 és 75 000 évvel ezelőtti kitöréseket követően alakult ki. A múlt volt a legnagyobb, 2800 köbkilométernyi vulkáni anyagot dobott ki. A piroklasztikus áramlások 20 000 km² területet nyeltek el, és Samosir szigetét 550 méter vastag vulkáni tufa (piroklasztikus törmelék) réteg borította. Ennek eredményeként a kitörésből származó hamu legalább 4 millió négyzetkilométernyi területet borított be, és 7000 kilométer távolságra jutott el a vulkántól.
Egyes tudósok úgy vélik, hogy a Toba-kitörés hihetetlen nyomot hagyott a korai emberi populációban, amely ma is él Kelet-Afrikában. Olyan erős volt, hogy szűk keresztmetszeti hatást keltett, és csak néhány ezer ember maradt életben. Aztán majdnem megtörtént az emberiség kipusztulása, a legújabb felfedezések azt mutatják, hogy nem Toba volt a fő ok. A régészeti kutatások azt sugallják, hogy Kelet-Afrika klímáját nem érintette olyan súlyosan a kitörés és annak következményei, hogy szinte az egész emberiséget kiirtotta volna. Hogy ez miért történt, még mindig vita tárgya. És mégis, úgy tűnik, hogy a vulkáni tél beköszönte legalább 5 Celsius-fokkal csökkentette a bolygó hőmérsékletét, és talán új jégkorszakot váltott ki.
4. Valles Caldera, Új-Mexikó, USA
Az új-mexikói Valles Caldera National Wildlife Refuge zöld, nyugodt és hívogató kilátása ellenére a forró források, a gázáramok és az időszakos rengések egy ijesztő környéket jeleznek, amely a föld alá burkolózik. Az ott található vulkáni kaldera a listán szereplő többihez képest elég kicsi, területe 36 négyzetkilométer, elég messze ahhoz, hogy a végétől a végéig sétáljon. Szintén nem ez az első itt, mivel összeomlott és betemette az ősibb Toledói kalderát, amely az előző helyén volt.
Ez a vulkán két megakitörést szenvedett az elmúlt 2 millió évben.: az egyik 1,7 és 1,2 millió évvel ezelőtt a másik, akár 625 köbkilométernyi törmeléket és hamut dobott ki Iowába. Az utolsó kitörés körülbelül 50 000-60 000 éve történt, de lökéshulláma sokkal kisebb volt azokhoz képest.
Habár úgy tűnik, hogy a Valles Caldera nem kezd kitörni a közeljövőben, a Rio Grande Rift és a Jemets-hegység metszéspontjának tetején fekszik, és vulkáni tevékenysége a kereszteződés mentén zajló tektonikus mozgástól függ. Emiatt ez a vulkán nagyon kiszámíthatatlan, és meglehetősen nehéz észlelni jövőbeli kitörését. Az Egyesült Államokban a Valles Caldera a legszélesebb körben tanulmányozott vulkáni komplexum, körülbelül 40 mély kúttal.
3. Caldera Campi Flegrei, Nápoly, Olaszország
Ismeretes, hogy az olaszországi Nápoly lakói mindig együtt éltek a Vezúv szellemével, amely i.sz. 79-ben eltörölte Pompeit. Sokan azonban nem tudják, hogy a város másik oldalán egy 34 négyzetkilométeres kaldera terül el, az úgynevezett "Campi Flegrei"(égő mezők). Ez a kaldera a város nyugati részének, valamint a Pozzuoli-öbölnek a része. A vulkán a múltban két hatalmas kitörést szenvedett el.: 47 000 és 36 000 évvel ezelőtt, rövidebb időszakokkal, meglehetősen rendszeres időközönként, körülbelül 4 ezer évenként.
A közelmúltban, 2013-ban azonban egy sor földrengés szorongást keltett a nápolyiak körében. A műholdfelvételek azt mutatták, hogy a tetején lévő, alvó kalderának tűnő föld egy hónap alatt 2,54 centiméterrel, helyenként 10 centiméterrel lett magasabb. Tekintettel arra, hogy a Föld még nem tért vissza eredeti állapotába, a tudósok úgy vélik, hogy a város alatti, körülbelül 4,2 millió m³ térfogatú üreget magmával töltötték meg. Ez nem elegendő ahhoz, hogy kulcsproblémává váljon, mivel sokkal több kell egy megakitöréshez. A vulkanológusoknak azonban szoros szemmel kell tartaniuk a Campi Flegrei kalderát, mivel ezek a rengések Nápoly-szerte komoly károkat okozhatnak. De ha a kaldera valaha is minden erejét kiveti, akkor Európa elpusztul.
2. Long Valley Caldera, Kalifornia, USA
A nevadai határ közelében, Kalifornia kelet-középső részén, a Mono-tótól délre fekszik a Long Valley Caldera, amelynek területe 518 km². Az itt előforduló legnagyobb kitörés körülbelül 760 000 évvel ezelőtt volt, és 3000-szer több magmát és egyéb vulkáni anyagot termelt, mint az 1980-as St. Helens kitörés. A keletkező hamu egészen Nebraskáig ért, és a magmamedence feletti talaj körülbelül 1600 métert süllyedt. A legaggasztóbb, hogy 1980-ban egy sor földrengés után a kaldera körülbelül fele csaknem 25 centiméterrel nőtt. 10 év elteltével a szén-dioxid és más mérgező gázok elkezdtek kiszivárogni a földből, és megölték a fákat és más növényzeteket a Mammoth Mountain-on, a kaldera egyes részein.
A Long Valley Caldera abban különbözik a többitől, hogy – ahogy a vulkanológusok szeretik mondani – ennek a vulkánnak megosztott személyisége van. Ezek azt jelentik, hogy ez a vulkán egyidejűleg két különböző típusú kitörést generálhat. Az első típus veszélyes, nem túl robbanékony bazaltos lávával, amely talajvízzel vagy hóval érintkezve felrobban. A másik, törmelékkel telített, szilícium-dioxid magmának hívják, amely hajlamos a természetben hevesebb robbanásokra. A hivatalos előrejelzések szerint a kitörés valószínűsége egy adott évben kevesebb, mint 1%, ami összevethető a San Andreas-hibával, lehetővé téve egy 8-as erősségű földrengést bármelyik napon, mint amilyen az 1906-ban San Franciscót is elpusztította. .
1. Yellowstone Caldera, Wyoming, USA
Sok turista, aki ellátogat a wyomingi Yellowstone Nemzeti Parkba, nincs tudatában annak a ténynek, hogy valójában az embereket valószínűleg legnagyobb természeti fenyegetést jelentő helyen sétál. Néhány kilométerrel alattuk található a legnagyobb ismert lávakamra. Úgy gondolják, hogy elegendő magma van ahhoz, hogy 11-szer teljesen kitöltse a Grand Canyont.... A nemzeti park és a környező terület alkotja ezt a hatalmas kalderát. Területe hozzávetőlegesen 4000 négyzetkilométer, és Tokió városa teljes mértékben belefér a kerületébe.
A Yellowstone nagyon sokáig működött és különböző pontokon tört ki, miközben Észak-Amerika tektonikus mozgásában nyugat felé tolódott föléje. Az elmúlt három kitörés 2,1 millió, 1,2 millió és 640 000 évvel ezelőtt történt, és 6 ezer, 700 és 2500-szor erősebb volt, mint a St. Helens kitörése. Legutóbbi kitörése során a vulkán kontinensenként közel 2500 köbkilométer lávát termelt, amely a modern Amerika nagy részét vastag hamuval borította. A legutóbbi kitörések mintázatát figyelve úgy tűnik, maga a Yellowstone is készül a következőre. A vulkanológusok azonban úgy vélik, hogy még nem jött el az idő. A kaldera földjei azonban évezredek óta emelkednek és süllyednek, ami egyértelműen jelzi, hogy a vulkán még mindig érlelődik. Ha és amikor végül úgy dönt, hogy felrobban, nagyon valószínű, hogy bekövetkezik a fent említett katasztrófa. Az ország több mint fele egy 3 méteres hamurétegbe kerül, és a vulkántól több mint 800 kilométeres körzetben a földbe süllyed.
Talán egy vulkáni tél kezdődik, és akár 20 évig is eltarthat, és nem kevesebb, mint 11 Celsius-fokkal csökkenti a Föld hőmérsékletét. A hatalmas mennyiségű mérgező gáz, például a szén-dioxid miatt a bolygó hőmérséklete exponenciálisan emelkedni kezd, mint anagy»A 235 milliós kihalás. Ahogy a bolygó és az óceánok felmelegednek, nagy mennyiségű metán-hidrát (30 billió tonna), amely jelenleg az óceán fenekén fagyott, elkezd a felszínre emelkedni, és a bolygó hőmérsékletét egy másikkal megemeli. 5 fok a visszacsatolási törvény szerint.
A legszörnyűbb és valószínűbb, mint egy szupervulkán közelgő kitörése, hogy a következő 500 000 évben bekövetkező megakitörés, feltéve, hogy szén-dioxid termelődik és a bolygó elkezd felmelegedni, az emberiség sokkal korábban képes elérni, és valószínűleg a következő két évszázadban fog megtörténni. Az egyik már elmúlt.
Röviden szólva: ha a szupervulkánok nem irtanak ki minket, akkor talán mi magunk is megtesszük.
Javasoljuk, hogy nézze meg:
Érdekes tények a Yellowstone-i szupervulkánról. Milyen gyakran tör ki ez a vulkán, és milyen következményekkel járhat a bolygóra nézve. A vulkánkitörés a Föld mely területeire nézve minimális következményekkel jár.
