Emberek

Minden idők TOP 10 orosz labdarúgója

A Szovjetunió összeomlásáig a világ egyik legerősebb és legelismertebb válogatottja állt. Az 1958 és 1990 között megrendezett hét világbajnokság közül négyen a Vörös Hadsereg döntőbe jutott. A Szovjetunió csapata nélkül nem került sor a döntőre és a négy Eb-re, amelyek közül az egyiket siker koronázta - Jugoszlávia válogatottja vereséget szenvedett. Az orosz válogatottak 1992 óta igyekeznek megismételni ezt a sikert a nagy versenyeken. A négy Európa-bajnokságból mindössze kettőn sikerült részt venniük, és minden alkalommal a csoportkörben megállt a győzelem a mozgás. Feltétlenül olvassa el a sportvilág legszexisebb férfiai 10. cikkét.

Minden egyes új bajnokság kezdete lehet korábbi nagysága régóta várt visszatérésének. És a világbajnokság előestéjén ideje emlékezni Oroszország és a Szovjetunió 10 legkiválóbb és legképzettebb labdarúgója... Érdemes megjegyezni, hogy a labdarúgás a 10 legnépszerűbb sport közé tartozik.

10. Roman Pavljucsenko (2003-2013, 51 meccs a válogatottban, 21 gól)


A Tottenham szurkolói vegyes érzelmekkel rendelkeznek a középcsatár klubszintű teljesítményével kapcsolatban, de a nemzetközi bajnoki mérkőzéseken ez az orosz futballista mindig is hasznosan és hatékonyan lépett fel. A 32 éves játékos nagy feltűnést keltett a 2008-as UEFA Európa-bajnokságon, amikor a selejtező mérkőzésen mindkét gólt megszerezte Anglia ellen. Az oroszokat a bajnokság során még háromszor kitüntető, teljesítményt tekintve a harmadik lett Pavljucsenko segítette az oroszokat az elődöntőbe jutásban.

Egy ilyen sikeres szereplés arra kényszerítette az angol klub vezetőségét, hogy mesés összeget, 14 millió eurót fizessen a vele kötött szerződésért. A középcsatár, aki nem tudott teljesen felfedni magát a Tottenhamben, 2012-ben visszatért hazájába, és a Lokomotivnál folytatta pályafutását. Érdekelheti a 10 legdrágább átigazolás a futball történetében című cikk.

9. Igor Akinfejev (2004-től napjainkig, 66 mérkőzés a válogatottban)


Akinfejevvel a kapuban a CSZKA irigylésre méltó gyakorisággal nyeri meg az orosz bajnokságot. A kapus ötször emelte a feje fölé a Premier League-kupát, hatszor pedig az Orosz Kupát. Pályafutása csúcspontja az UEFA-kupa döntőjében aratott győzelem volt 2005-ben a portugál Sporting CP felett – Akinfejev ekkor még csak 19 éves volt.

2004-ben, 18 évesen debütált a válogatottban, ezzel ő a harmadik legfiatalabb játékos az orosz válogatottban. Egy évvel később a futballkritikusok az orosz futball történetének legtehetségesebb és legtehetségesebb kapusának nevezték, és csak sérülések akadályozták meg abban, hogy kiemelkedő eredményeket érjen el a válogatott színeiben.

8. Valerij Karpin (1992-2003, 72 meccs a válogatottban, 17 gól)


A 45 éves futballista örökre megmarad az orosz szurkolók emlékezetében, már csak azért is, mert övé az első gól a Szovjetunió összeomlása után. Ezt a legendás gólt 1992 augusztusában szerezték a mexikói válogatott ellen. Az energikus középpályás három nagy tornán képviselte Oroszországot, amelyek azonban nem hoztak nagy győzelmet.

Klubszinten Karpin két címet nyert a Spartak tagjaként, és kipróbálta magát a spanyol élvonalbeli bajnokságban. Miután visszatért Oroszországba, bejelentette visszavonulását, de mégis újra próbálkozott a Spartak formával, és két évig játszott az orosz klubban.

7. Eduard Streltsov (1955-1968, 38 meccs a válogatottban, 25 gól)


Teljesen igaz, hogy Streltsov karrierje ellentmondásos volt. 1958-ban nemi erőszakkal vádolták meg, és csak azzal a feltétellel ismerte el bűnösségét, hogy a közelgő világbajnokságon biztosítja a helyét a válogatottban. Az ügy eleinte egészen más fordulatot vett, a sajtó pedig azzal érvelt, hogy a futballistának semmi köze a történtekhez, a valódi tettes pedig már beismerte a bűncselekmény elkövetését.

Sztrelcov után azonban – mindenki számára váratlanul – nyilvánosan beismerő vallomást tett, és 12 évre ítélték kényszermunkatáborra. A táborban súlyosan megverték, és hónapokig tartott, míg felépült. Múltbeli sporteredményeinek köszönhetően 5 évvel később szabadult. Streltsov rendkívül eredményesen lépett fel a pályán, és ez lehetővé tette számára, hogy a Szovjetunió negyedik gólkirálya legyen.... Kétszer is elnyerte a címet"Az év játékosa„Részben az 1956-os olimpián a válogatott eredményes játékának köszönhetően, ahonnan a csapat elhozta az aranyérmeket.

6. Albert Shesternev (1961-1971, 90 mérkőzés a válogatottban)


Sok futballrajongó és kritikus Sesternyevet tartja az egyik legjobb védőnek, aki valaha is feltűnt a szovjet válogatott színeiben. És annak ellenére, hogy kapitányként tíz évig soha nem vezette győzelemre a csapatot nemzetközi szinten, akik saját szemükkel nézték játékát, igazi futballzseninek nevezték.

Sesternev visszavonulása után nem hagyhatta ott a futballt, és 1970-ben, 30 évesen kipróbálta magát vezetőedzőként. És alig két évvel később sikerült a klubot az első bajnoki címig vezetnie 19 év után.

5.Igor Netto (1952-1965, 54 válogatott, 4 gól)


Úgy tartják, egy futballista abszolút mindent megtesz a gólszerzés érdekében, még a szakmai kereteken túl is. A Net ennek az ellenkezőjének ékes példája lett. 1962-ben az Uruguay elleni vb-mérkőzésen a szovjet válogatott vitatott gólt lőtt – a labda átment az oldalhálón. És ahelyett, hogy örült volna a játékvezető döntésének, Netto odament a játékvezetőhöz, és rávette, hogy változtassa meg a döntést.

A középpályás nem az egyik legjobb gólszerzőként vonult be a szovjet futball történetébe, de ennek ellenére mindig kiemelkedő alakja maradt a pályán. 1956-ban a válogatott olimpiai aranyérmét, négy évvel később pedig az Európa Kupát segítette megnyerni.

4.Andrey Arshavin (2002-2012, 75 meccs a válogatottban, 17 gól)


Arshavin nem váltotta be a klub vezetősége által támasztott elvárásokat, és lehet, hogy nem tudta ledolgozni a Zenithtől az Arsenalhoz való átigazolásáért fizetett 15 millió eurót, de az angol Premier League-ben tett tettei megérdemlik a leghízelgőbb dicséretet. A 32 éves csatár 2009 áprilisában a Liverpool elleni meccsen hatalmas benyomást tett – sikerült megmentenie a klubot a vereségtől, a hírhedt 4-0-t az eredményjelzőn egy teljesen hihetetlen 4-4-re cserélve.

Ugyanakkor megismételve az egy meccsen szerzett gólok rekordját, még 1946-ban. Akárcsak Pavljucsenko, Arshavin először a 2008-as Eb-n jelentette be magát hangosan. Miután eltiltás miatt lemaradt a bajnokság rajtjáról, visszatért a kezdőbe és segítette a csapatot a negyeddöntőbe jutásban.

3. Rinat Dasaev (1979-1990, 91 meccs a válogatottban)


Amikor a szovjet és az orosz futball történetének legjobb kapusáról beszélnek, Dasaev tiszteletreméltó második helyet kapott - közvetlenül a legendás Lev Yashin után. Két bajnoki címet köszönhet kapusának a Moszkvai Szpartak, amelyben sokáig játszott. Az 1988-as Európa-bajnokságon, amikor a nemzeti csapat nem volt a favoritok között, és nyilvánvaló okok miatt már az első szakaszban kieshetett volna, Dasaev bízott csapata erejében, és egyéni ügyességgel hozta be a döntőbe.

Igaz, abban az évben nem a Szovjetunió lett a győztes - Dasaev éles szögből meg tudta állítani Van Basten pontos ütését, de ez a küzdelem volt az egyetlen, amelyet a nagyszerű kapus elveszített.

2.Valentin Ivanov (1955-1965, 60 meccs a válogatottban, 26 gól)


Világszerte egy kéz ujján meg lehet számolni azokat a futballistákat, akik a világbajnokságon és az Eb-n is a legjobb gólszerzők lettek. Ez egy igazi bravúr, amelyre Valentin Ivanov képes volt. Az 1960-as Eb döntőjében győztes gólja volt, 1962-ben pedig a világbajnokság döntőjében egyszerre négy gól volt győztes.

Ivanovnak sikerült trófeákhoz vezetnie és klubját, a Moscow Torpedót. Pályafutása befejezése után nemzetközi bíró lett, és haláláig a futballpályán maradt.

1. Lev Yashin (1954-1970, 78 meccs a válogatottban)


Olyan kitörölhetetlen volt Yashin játékának benyomása, hogy a legjobb kapusnak ítélt világbajnoki díj az ő nevét viseli... Bekerült a FIFA All-Star csapatába és a FIFA Dream Teambe.

Legjelentősebb kitüntetése az 1963-as Aranylabda, és a mai napig ő az egyetlen kapus, aki megkapta. A kapus segített klubjának, a Dinamo Moszkvának ötször megnyerni a Szovjetunió labdarúgó-bajnokságát. Yashin sok generáció bálványa és a futballista eszménye lett.

Javasoljuk, hogy nézze meg:

Minden férfi szereti a focit. Támogatják és imádják őket. Azt ajánljuk, hogy nézze meg a legjobb férfibálványok értékelését a Szovjetunió összeomlása óta.