A TOP 10 legjobb műalkotás

A titokzatos 30 000 éves sziklafestményektől a Jackson Pollock katedrálisáig, a neves művészetkritikus és kritikus, Jonathan Jones mesél nekünk kedvenc műalkotásairól és azok megtekintéséről. Szerinted mi kerülne a top 10-be?

Leonardo Da Vinci - "A magzat az anyaméhben" (Mazat az anyaméhben) 1510-13

• Királyi Gyűjtemény, Windsor Castle (Királyi Gyűjtemény, Windsor Castle)

Leonardo dióhéjban ábrázolja az emberi állapotot – valóban, az anyaméh ábrázolása egy valódi függő kagylóhoz hasonlít. Ez a darab felfedi valódi eredetünket. Ötszáz évvel ezelőtt ez a kiváló művész és tudós pontosan egy ismeretlen rejtélyt tudott felmutatni bárki számára, egy olyan csodát, amely nem valami vallási, hanem biológiai. Leonardo Da Vinci az emberiséget természeti jelenségként mutatja be. Nekem személy szerint ez a legszebb műalkotás az egész világon.

Caravaggio – Keresztelő Szent János lefejezése 1608

Caravaggio egy dermesztő pillanatot ír le egy börtönudvaron. A hóhér már készenlétben tart egy kést, hogy el tudja vágni a pengét a keresztelő nyakának inain és bőrén. A jobb oldalon egy sziluett látható az ablakban, amely szintén figyeli a folyamatot. A síri sötétség körül. A halál és az emberi kegyetlenség szó szerint megjelenik ebben a remekműben. A munka hihetetlen léptéke és sötétsége magával ragad bennünket és gondolatainkat.

Rembrandt - Önarckép két körrel (önarckép két körrel) 1665-9

• Kenwood House, London (Kenwood House, London)

Nem, nem te nézel Rembrandtot, hanem ő néz téged. Rembrandt egy zseni tekintélyével, egy múlt generációjának tekintetével és erkölcsi gravitációjával tekint ránk ebből az őszi remekműből. Úgy tűnik, hogy behatol a lélekbe, és átérzi a szemlélő minden érzelmét. Nem félek kijelenteni, hogy olyan, mint Isten. Rembrandt az egyik legkomolyabb festményíró, hiszen rendkívüli ereje van ahhoz, hogy mindenkit, aki fellép előtte, szánalmas könyörgővé tegye az igaz udvarban.

Sziklafestés Chauvet-ben - (kb. 30 000 évvel ezelőtt)

• Chauvet-Pont-d'Arc barlang, Ardche, Franciaország (Ardeche, Franciaország)

Kőkorszaki foltos lovak láthatók Chauvet-ben.

Ki tudott volna ilyen elképzelhetetlenül valósághű állatokat ábrázolni? E portrék íróinak nevének meghatározásához nincs elegendő tudásunk, hiszen akkor még írás sem létezett. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, az az, hogy feltételezzük. Lehet, hogy a lovakat egy nő, esetleg egy férfi vagy egy gyerek ábrázolta – sajnos ezt soha nem fogjuk megtudni. Másrészt azonban bátran kijelenthetjük, hogy a Homo sapiens (Homo Sapiens) – egy ősi emberfaj – valóban nyomot akart hagyni ezen a világon. A lóportré az ember állandó, intellektuális és esztétikai fejlődésének bizonyítéka.

Jackson Pollock – One: Number 31, 1950

• MoMA, New York (Modern Művészeti Múzeum, New York)

Jackson Pollock művészete még mindig korunk rejtélye. Próbáld meg elmagyarázni magadnak, hogyan hozhatsz létre valami igazán szépet, aminek mély jelentése van, ha hanyagul lóbálsz egy ecsettel a vásznon? Pollock festészete Charlie Parker vagy Jimi Hendrick szólóelőadásaihoz hasonlítható, ugyanaz az önkényes improvizációs forma, de mégis elérik a művészet és az ember óriási egységét. Pollocknál ez az egység rövid ideig megfigyelhető volt, de ennek ellenére gyönyörű képeket készített. Ha konkrétan erről a munkáról beszélünk, akkor ez az elme igazi katedrálisa.

Velazquez – Las Meninas 1656

• Prado, Madrid (Prado, Madrid)

Nyugodtan mondhatjuk, hogy azon a helyen állsz, ahol egykor a király és a királyné állt a cselédek összejövetele előtt. Ha jól megnézi, láthatja, hogy Velazquez maga fest egy portrét a királyi párról. Az Infanta udvaroncainak kíséretével és a törpe mulattatóval az uralkodó előtt gyűlt össze. Egy miniszter vagy talán egy hírnök látható a háttérben. A közelben van egy tükör, amelyben a király és a királyné tükörképe ragyog. Ez a kép sokrétű és sokféle jelentést fejez ki, a Las Meninas a világunk furcsaságának közvetlen képe.

Picasso – Guernica

• Reina Sofia, Madrid (Queen Sofia, Madrid)

Kezdetben Picasso tiltakozását kívánta bemutatni az ellen, hogy Guernicát, Baszk ősi fővárosát bombázták Hitler légierei a spanyol polgárháború alatt. Harminc évvel később, miután Picasso megírta a Les Demoiselles d'Avignon-t, a modernista kultúra remekművét, kubista stílusát a szürrealista mozgalom által kiadott mitológia és költészet gazdagította. Raphael Santi munkássága is hatott rá, nevezetesen a "Tűz Borgóban" című festmény, amely a 20. század emberi művészetének csodája lett.

Michelangelo – Rabszolgák (1519-34)

• Akadémiai Galéria, Firenze (Akadémiai Galéria, Firenze)

Michelangelo elkezdett foglyokat vagy rabszolgákat készíteni II. Julius pápa sírjához, de soha nem fejezték be. Összességében ez a világ legnagyobb befejezetlen remekműve, beleértve a haldokló és lázadó rabszolgák szobrát a Louvre-ban, valamint Mózes szobrát a sír végső, többé-kevésbé elkészült változatában, amely végül Rómában épült. Michelangelo természetesen nem lustaságból hagyta abba a munkát. Ez az ő személyes, esztétikai választása volt. E foglyok tragikus, hiányos története, amikor megpróbálnak kitörni a durva kő bilincseiből, az emberi állapot kifejeződése, csak a híres Shakespeare-szereplőhöz, Hamlethez hasonlít.

Parthenon szobrok (i.e. 447-443)

• British Museum, London (British Museum, London)

Az ókori Görögország Parthenon szobrai a londoni British Múzeumban találhatók. Hosszú márványfrízek, kolosszálisan összetört görög istenszobrok, őrült faragások az emberek ellen harcoló kentaurok mellszobrain, akiket Lord Elgin két évszázaddal ezelőtt eltávolított az athéni Akropoliszról, ma a vita és a vita tárgyaként ismert – ami szomorú, hiszen hogy megértsük, mit nézünk a zsenialitás műveinél. Az ókori görög szobrászat remekei közül a legtöbbet csak római másolataik megléte miatt ismerjük. Ez a legnagyobb gyűjteménye valami valódinak, igazán szépnek: magának a virtuozitásnak, amely megteremtette a „klasszikusok” gondolatát. Vegyünk például egy pillantást az elesett nőre, aki ihlette Keats Ódáját a görög Urn istennőhöz, akinek öltözéke szokatlanul Leonardo Da Vinci festményeire emlékeztet. Művészileg a civakodáson kívül semmivel sem lesz jobb, mint most.

Paul Cezanne – Mont Saint-Victoire (1902-04)

• Philadelphiai Művészeti Múzeum (Museum of Art Philadelphiában)

Cezanne rendkívüli tekintete a habozás és az újragondolás szikrázó tömbje. Gondolatainak, nézeteinek intenzitása, elméjének komolysága, az előtte álló akadály lényegének megértése a művészettörténet egyik legmozgóbb és legőszintébb csatája. Innen jött hamarosan a kubizmus és az absztrakció. De még ha Cezanne kutatásai sehová sem vezettek volna, a világ egyik legnagyobb művészévé tette volna.