A felnőtt lakosság körében a cukorbetegség legalacsonyabb előfordulási aránya Afrikában és a FÁK-országokban található. A statisztikákra azonban nem lehet teljesen támaszkodni.
A cukorbetegség kritikusan magas vércukorszinttel járó anyagcserezavar (hiperglikémia). Ennek oka az inzulin elégtelen termelése vagy a glükózt a vérből a szervezet sejtjeibe szállító hormonra való érzéketlenség. A magas vércukorszint olyan következményekkel járhat, mint szervi elégtelenség, vakság, bénulás, neuropátia, kóma és akár halál is.
A stressz, az inaktív életmód, a kiegyensúlyozatlan és magas kalóriatartalmú étrend, valamint az elhízás befolyásolhatja az emberi szervezet inzulintermelő képességét, valamint a vércukorszint csökkentésének különféle módszereivel szembeni érzékenységét. A mozgásszegény életmód és az elhízás elterjedése a cukorbetegséget mára globális problémává tette.
Annak ellenére, hogy a cukorbetegség előfordulása jelenleg alacsony a világon, a jövőben növekedhet. Sőt, a diagnosztikai módszerek hiánya azt is jelentheti, hogy valójában sokkal nagyobb a megbetegedések száma, és az egészségügyi szolgáltatások elérhetetlensége és magas költsége súlyos következményekkel jár a betegek számára.
10. Angola (2,6%)
Afrikában sok nép rohamosan fejlődik gazdaságilag és társadalmilag is, de az egészségügyi szolgáltatások minőségét tekintve gyakran elmaradnak. Angolában például viszonylag ritka a cukorbetegség, de az életmódbeli változtatások valószínűleg növelik az ebben a krónikus betegségben szenvedők számát.
Az emberek egyre inkább mozgásszegényebbek lesznek, és több feldolgozott ételt fogyasztanak, amelyek nagy adagokban magas kalória-, cukor- és transzzsírtartalmúak. Angolában a cukorbetegség gyakrabban fordul elő a 60 év feletti lakosság körében.
9. Ukrajna (2,6%)
A cukorbetegek száma Ukrajnában 10%-kal nőtt az elmúlt évtizedben, de összességében továbbra is viszonylag alacsony. Ukrajna kiterjedt kormányzati korrupciótól szenved, amely még az egészségügyi szektort is érinti.
Az alacsony jövedelmű ukránok számára gyakran gyakorlatilag lehetetlen kezelést kapni vagy gyógyszereket vásárolni, mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak. Sőt, vannak, akik még a betegség diagnosztizálásához szükséges vizsgálatot sem tudják fizetni.
8. Örményország (2,6%)
Örményországban a cukorbetegség kezelése összetett folyamat, hiszen csak néhány olyan városban van endokrinológus, ahol a vidéki lakosok nagyon nehezen elérhetőek. A kezelés költsége a legtöbb örmény számára túl magas. Örményországban a cukorbetegeket fogyatékossággal élik meg, így a társadalomtól némileg elszigetelődnek.
7. Albánia (2,6%)
Az albánok is elkezdtek ülő életmódot folytatni, részben annak köszönhetően, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlása után megnövekedett az autók száma. Ugyanakkor kevés információ áll rendelkezésre az albánok körében előforduló cukorbetegségről, és a tudósok nem tudják, mennyit változott elterjedési területe az elmúlt évtizedekben.
6. Azerbajdzsán (2,6%)
Az azerbajdzsáni cukorbetegség eseteinek 90%-a a második típusba tartozik, amely általában egy bizonyos életmód hatására alakul ki. A 2-es típusú cukorbetegséget leggyakrabban 40 év felettieknél diagnosztizálják, míg az 1-es típusú cukorbetegséget a fiatalabb lakosság körében.
2013-ban az azerbajdzsáni kormány csaknem háromszorosára növelte a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség kezelésének finanszírozását.
5. Grúzia (2,6%)
Grúziában a cukorbeteg fiatalok száma meghaladja a globális átlagot, bár a betegség kevésbé gyakori a felnőttek körében. A grúz kormány tekintélyelvűnek számít, és a politikai helyzet az országban még a Szovjetunió összeomlása utáni helyzethez képest is instabil. Emiatt a kormánynak sem ideje, sem pénze nincs a cukorbetegség ellátására.
4. Moldova (2,5%)
Moldovában sok a tuberkulózisban szenvedő ember, és még a cukorbetegség viszonylag alacsony előfordulási aránya is súlyosbítja a helyzetet, mivel a cukorbetegeknél nagyobb a tuberkulózis kockázata.
Mint sok fejlődő országban, az emberek nem rendelkeznek elegendő információval a cukorbetegségről, ezért sok moldávban nehéz diagnosztizálni. Az Egészségügyi Világszervezet igyekszik segíteni a probléma megoldásában, mert a moldovai kormány kevés támogatást nyújt a betegségben szenvedő polgárainak.
3. Gambia (2,0%)
Más afrikai országokhoz hasonlóan Gambiában is különösen veszélyes a cukorbetegség, mert sokan nem tudják, hogy betegek, ezért nem részesülnek megfelelő kezelésben. Ez más betegségekhez és mellékhatásokhoz vezethet, mint például szívroham, vakság és végtagok elvesztése.
Gambiában az elmúlt néhány évben megnőtt az elhízott betegek száma is, ami növelheti a cukorbetegség előfordulását a következő években.
2. Mali (1,6%)
Afrika egyik legszegényebb országaként Mali kihívásokkal néz szembe a cukorbetegek kezelésében. Az országban mindössze 4 olyan orvos van, aki képesített a cukorbetegség kezelésére, az inzulin ára pedig hihetetlenül magas és viszonylag ritka. A legtöbb Mali egyszerűen nem engedheti meg magának.
A betegség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos információk hiánya is érinti, a helyzeten a legtöbb állampolgár mozgásszegény életmódja sem javít. Sajnos a mali kormány nincs kellően motivált a cukorbetegség kezelésének fejlesztésére az országban.
1. Benin (1,5%)
Beninben sokan szenvednek krónikus betegségekben, és gyakoriak a korai halálozások. A fő okok az alultápláltság, az alacsony születési súly, a HIV, az AIDS és a malária miatti pazarlás. Az ország nagyon szegény, hihetetlenül magas az analfabéta aránya, ami megnehezíti az orvosi végzettség megszerzését.
Ezért a cukorbetegséget ritkán diagnosztizálják Beninben, ami miatt a betegek – más afrikai országokhoz hasonlóan – nagyon ki vannak téve a szövődményeknek, ami a betegség miatti magas halálozási arány oka lehet. Az Egészségügyi Világszervezet azon dolgozik, hogy megbirkózzon e kihívások némelyikével, és azt tervezi, hogy 2030-ig teljesíti a konkrét célokat.
Javasoljuk, hogy nézze meg:
Videó a cukorbetegség táplálkozásáról Leonid Yanovskytól
